2013. április 29., hétfő

Traumás PEN

Nem szeretek elmaradni a blogírással egy hetet, mert ilyenkor, amikor ideülök, rájövök, hogy annyi minden történt, amit el szeretnék mesélni... No, és persze lenne vagy 6579 kép, amit le kéne kicsinyítenem és feltennem ide, de ezt természetesen nem fogom megtenni... :D 

Egy héttel ezelőtt, hétfőn volt egy államvizsgás tájékoztató, ahol újabb információkat tudtunk meg a jövő hónappal kapcsolatosan. Példának okáért, én leszek az utolsó, aki megvédi a szakdogáját... Remélem, addigra már mindenki annyira fogja unni a dolgot, hogy nem nagyon törődnek majd velem... :D Ami még öröm az ürömben az, hogy mivel a névsor második fele vagyok ezért gyakorlati és elméleti vizsgára is egy nappal később megyek, mint az elsők... és én ezt úgy fogom fel, mint plusz egy nap a készülésre... :) Rengeteg ismételni valóm van még addig, de szó mi szó: már nagyon túl szeretnék lenni rajta...

Ma fejeztem be a nagy gyakorlatot. Az utolsó állomás a traumatológia volt, ami személyes kedvencem, így mondhatni: nagyon élveztem ezt az öt napot. Sportrehabilitáción voltam, Judittal. Tartottam sok tornát, megismertem jófej sportolókat, izgultam egy baleset miatt, és mindenekelőtt: rengeteget tanultam. Végül egy ötössel léptem ki a Honvéd Kórházból ma délután :) 

Múlt héten volt a Pécsi Egyetemi Napok, amire - mint említettem - sikerült VIP belépőt intéznem, így ingyen volt az egész hetem :) Igaz, csak két koncerten voltam, mert a többi nem igen érdekelt/ nem ismertem őket. Az egyetlen probléma az volt, hogy csak 3-3 szám erejéig engedtek be minket a színpad közvetlen közelébe, utána vissza lettünk küldve a tomboló közönségbe... Úgyhogy bulizhattam én is :D A fényképezőmmel, illetve Riki objektívével is nagyon meg voltam elégedve: ahhoz képest, hogy első ilyen helyszín, egész jó képek születtek. Szerintem. :)

Szerdán volt Ákos koncert. Ákost szeretem, sőt imádom, amióta az eszemet tudom, és eddig még csak két koncertjén voltam... Épp' itt volt az ideje egy harmadiknak :) Nagyon szuper volt, imádtam! Fantasztikusak voltak a fények, a kivetítő, minden. Ákos egy hihetetlen fazon és rájöttem, hogy az új számai sem rosszak, csak azokhoz is fel kell nőnöm. Úgy, ahogy felnőttem azokhoz, amiket ma szinte nap mint nap hallgatok tőle... :) 



 Bízom benne, hogy eljutok még néhány Ákos koncertre... :)

Csütörtökön nem mentem ki a Bőrgyárhoz, de az egyetemi csapatok bemutatkozására igen. A Barbakánnál volt a banzáj, és hogy csoporttárs Robit idézzem: "De kurva kényelmetlen ez a történelmi belváros..." :D A csapatok ügyesek és mókásak voltak, nehezen tudtam volna választani közülük... :)


Pénteken este volt Tankcsapda :) Már nem számolom, hányadik volt ez... 20 éve szeretem őket és végre megéltem, hogy őket is közvetlen közelről fotózhattam :) Utána pedig hatalmasat tomboltam az első sorban - igaz, annyira a szélén, hogy már alig láttam valamit a három Tankból... :D Annyira hiányzott már ez az önfeledt tombolás! Ez olyan dolog, amit nem lehet kinőni... Levezettem a feszültséget így államvizsga előtt... Államvizsga utánra pedig követelek még egyet! :D 




Természetesen ez a képeknek csak egy aprócska töredéke, face-re rengeteget feltöltöttem :)

Tankcsapda után még még Manóval ettünk egy kürtős kalácsot, én egy teát, ő meg egy sört fogyasztott el, majd éjfélkor indultunk meg haza, gyalog. Így senki nem támadott meg a nyílt utcán, épségben hazaértem hajnali egy körül... :) 

Szombat délelőtt utaztam haza, és még délelőtt meglátogattam Esztit, hogy kibeszéljem kicsit neki a gondjaimat, ő pedig meglepett három nadrággal és egy fekete felsővel. Imádom, hogy egy méret vagyunk :) A hétvége hátralévő részében volt még egy kis Lilis futás és napozásos tanulgatás.

Ezen a PEN-es héten nem nagyon haladtam a tanulnivalókkal, de a héten már nagyon keményem belehúzok. Holnap még Pécsett vagyok, mert este HÖK-ös gyűlésünk lesz, de utána Vendellel megyek haza, kivételesen kocsival. Szerdától pedig kőkeményen nekiesek az ismétlésnek, hogy sikeresen tudjam abszolválni a májust... Azért vannak egyéb tervek is a következő hónapra, pl. egy Világ Kutyakiállítás Pesten, remélem oda is eljutok... :) 

Június 1-jén pedig Dexter :) Most már az otthoniakban is tudatosult, hogy jön a kiskutya nyáron... Én pedig már beszereztem neki egy labdát és hamarosan megveszem a még hiányzó felszereléseket is neki... Azért Rextől örökölt pár dolgot, így olyan sok holmi nem hiányzik, de azért van 1-2, amiért tennem kell egy kitérőt a Fressnapf-ba :D
Csabával is beszélgettem a héten: mondta, hogy a rajzos kölyök, amit kinéztem elég intelligens, csak úgy mint az egyik ordas testvérkéje. Egy választó van előttem, és Csaba megígérte, hogy megpróbálja az ordas felé terelni. Én pedig reménykedem, hogy a kis rajzos nem csak színében hasonlít majd Rexhez... :)


 Apropó, bébi állatok :) Kedden kikelt négy kis fekete rigó itt nálunk, Pécsett, a körtefán :) Ma hat naposak és rengeteget fejlődtek nem egész egy hét alatt. Nem szépek, de legalább aranyosak... :D


Szép jó estét mindenkinek, remélem kielégítettem blogolvasási vágyatokat... :D

2013. április 27., szombat

elmúlik

Egyszer egy indiai hercegnő az édesapjától
kapott gyűrűvel felkeresett egy hindu bölcset.
Azt kérte tőle, hogy véssen a gyűrűbe olyan
bölcsességet, mely a szomorú napokban vigasztalja,
a nehéz helyzetekben bátorítja,
a boldog időszakokban pedig óvatosságra inti.
A bölcs pár nap múlva visszaadta a gyűrűt.
Egyetlen szót vésett bele:

" ELMÚLIK"

2013. április 22., hétfő

Idézet mára

"Apránként, lépésről-lépésre meghalunk. Ez itt a pokol uraim, higgyétek el! Vagyis, itt várhatunk, míg a szart is kiverik belőlünk, vagy küzdhetünk, hogy kijussunk a fényre és ott is maradjunk." (Minden héten háború)

2013. április 21., vasárnap

Hullámvasút

Magamhoz képest régen írtam, de ez lehet, hogy mostanság így lesz... Próbálok készülni államvizsgára, egyelőre sajnos inkább kevesebb, mint több sikerrel... Egyszerűen, kihullanak a fejemből az információk.

Érzelmi szempontból elég vegyes volt a hét, hagyjuk is... Voltak nagyon mélypontok és volt nagyon jó kedvem is... Kezdjük talán a sporttal, attól mindig jó kedvem van :) 

Hétfőn voltam végre Reniékkel kettlebell-ezni. Nagyon élveztem, kellemesen elfáradtam a végére, és másnapra olyan izomlázam lett, amilyen már elég régen volt... Jóformán minden porcikám fájt :D Négy kilóval dolgoztam végig, majd igyekszem fejleszteni a dolgot... Megyek holnap is, de szerintem még nem növelem a súlyt. Szerdán Lilivel voltunk kint futni, a szokásos 30 perces körünket a DVCS töltésen. Csütörtökön kick box edzés :) Futással melegítettünk, majd párnáztunk. A partnerem kérdése, mi szerint "Te a boxtól lettél ilyen izmos?" - nagyon jól esett a lelkemnek és magamban áldottam a konditermet :D A végén pedig Szandi is odajött, hogy tiszta ügyes voltam :) Ma pedig megint futás volt a program :) Elégedett lehetek magammal, így erre a hétre. 

Csütörtökön és pénteken átolvastam a traumatológia tételeket (immáron a napsütötte teraszon), a szombatom pedig rendhagyó volt: felmentem Pestre, meglátogattam végre valahára unokaöcsémet. Fél nyolckor indultam Bajáról, tizenegy órára pedig fel is értem a Népligetbe. Legalább kialudtam magam ezen a rövidke távon. Rikivel az első utunk egy Sparba vezetett, vettünk csirkemellet az ebédhez, majd ezután irány az albérlet. A régi bérház kívülről annyira nem jött be, de a lakás már nagyon barátságos volt, tetszett. Ennek örömére, egyfajta beavatási szertartásként, el is mosogathattam :D Riki megcsinálta a kaját, közben American Horror Story-t néztünk, mert az annyira étvágygerjesztő... Délután elmentünk megnézni a Szabadság-hidat, visszafelé pedig ettünk egy fagyit és mire visszaértünk az albiba, addigra rohanhattunk is az Aréna Plázába, merthogy négykor kezdődött az Eleven testek c. film, amiről végül nem késtünk le, csak a reklámokról... Időzíteni tudni kell, a film pedig jó volt :D Tetszett, hogy nem a teljesen szokványos szemszögből közelíti meg a zombikat... :D
Sajnos, mire végeztünk a vödör popcornnal és a liter light kólával, addigra már indulhattunk is ki a buszhoz... Este hétkor indult és több, mint három óra alatt ért Bajára... 





Mindent összevetve, jól éreztem magam, megyek máskor is :) Eltévedni sem lehet (na jó, de.): csak kimész valamelyik hídhoz, onnan pedig 160 km délnek... és otthon is vagyok! :D 

A mai nap is napozós traumával telt, meg persze halászlével, és az említett futással :) Tegnap volt egy hónapos Dexter, remélem a héten lesznek róla friss fotók. Már alig várom, hogy elhozzuk :) 

Ééééés ma jött egy e-mail, hogy elfogadták a sajtó akkreditációmat, és fotózhatok médiásként a Pécsi Egyetemi Napokon! :D Szerdán Ákos koncert, pénteken Tankcsapda, és végre olyan helyről, ahol mindent látni és hallani fogok: a kordonon belül, drága kis gépemmel és egy VIP kártyával a nyakamban... :D Jujj, már nagyon várom. Azt se tudom mikor voltam utoljára koncerten, de azt hiszem, nagyon rám fog férni a feszültség levezetés így államvizsga előtt... :) (Apropó, bankettre megvettem a ruhámat. Szintitől egy aranyos kis fekete, combközépig érő ruhát. Szerintem, nagyon szuper és csupán 500 Ft volt :)) 


Holnap nem kell mennünk gyakorlatra, mert államvizsgás tájékoztató lesz, de utána a tervek szerint végigtolom az egész hetet, így ha minden jól megy, akkor utolsó héten csak 1-2 napot kell mennem... és ott lesz majdnem az egész hét, hogy tanuljak. Fantasztikus. Igazán túl lehetnénk már végre ezen az egészen, mert már csak arra várok, hogy Dextert babusgassam... :)

2013. április 14., vasárnap

Heti sport és ortopédia

 Hétfőn TRX, kedden thai box. Ez utóbbi nekem nagyon tetszett, bár az edzés most még light-os volt. Mivel négykor kezdődött és az a legtöbb embernek még korai, ezért nyolcan voltunk összesen, ebből én, mint egyedüli lány. Köredzést csináltunk, a párom Andris lett, aki az edző. Megnézte, hogy eddig mit tanultam (mindent bírok, csak nem biztos, hogy mindent tudok :D), és miután nyugtázta, hogy balegyenes fronton megállom a helyem, megtanított könyökölni és térdelni. Mondta, hogy nagyon hamar ezek lesznek a kedvenc technikáim, mert ezekkel sokkal nagyobb erőt lehet kifejteni... Hm, azt hiszem igaza volt... :D 

Szerda délután már haza is jöttem Bajára, pihenő nap volt. Majd jött a csütörtök, és délután kimentünk Lilivel futni, immáron az új sportcipőmben, amit direkt ilyen tevékenységekre vettem. No, meg hogy ne fájduljon meg a térdem, ahogy arra idén már volt párszor példa. 30 perc futás után határozottan éreztem, hogy megint fáj... Gondoltam, majd elmúlik, ahogy eddig is...
Este hatra mentem kick boxra, ott egy jó kis bemelegítés után püföltem meg rugdostam egy kicsit a zsákot, és próbáltam megfigyelni, hogy milyen mozdulatokra fájdul meg a bal lábam. Mindegy volt, mert másnap reggelre a sima sétánál is sántikáltam, lépcsőn lefelé meg sírni tudtam volna. 

Nem vagyok egy hipohonder alkat, de mivel fél nap telt a futás óta és a térdem még mindig fájt, ezért odatelefonáltam a házi orvosunk rendelőjébe, hogy azonnali hatállyal szeretnék kérni egy beutalót az ortopédiára. (A protekcióért köszönet Győzőnek! :D) Biciklin ülve egyáltalán nem fájt semmim, szóval gyorsan átszeltem a várost, felkaptam a beutalót és irány az ortopéd főorvos. Hamar behívott, megvizsgálta a lábam, ketrecharcosnak titulált, majd elküldött röntgenbe, ahol másfél órát vártam csak arra, hogy megcsinálják a felvételeket, aztán még egyet, hogy fel is töltsék gépre.

Fél egy is elmúlt már mire elhagytam a kórházat. A főorvos azt mondta, hogy a rtg. kép szép, nincs nagyon elhasználódva az ízület, de felírt egy gyulladáscsökkentőt, a papíromra meg ráírta, hogy chondromalatia patellae ("porclágyulás"), és jó lenne ha most két hétig tartózkodnék a futástól, a ketrecharctól és két hét múlva menjek vissza kontrollra... 
Gyógytornász létemre kicsit nagyobb komolyságot is tanúsíthatnék ezzel a két héttel kapcsolatban, de nem fogom kibírni... És akkor most chondromalatiám van, vagy sem?

2013. április 10., szerda

WTKA Európa Bajnokság, 2013, Baja

Talán csütörtöknél hagyhattam abba, amikor is leadtam a szakdogámat... Aztán nem sokkal később hívott csoporttárs Robi, hogy a konzulensünk észrevett egy hibát: a borítón elírtam egy szót, és az úgy aztán nem maradhat... Már telefonáltam is haza, hogy itt bizony újra kell kötni az egész harcos kutatásomat, de aztán hál' istennek újra hívtak, hogy elég lesz csak a cd-t újraírnom, mert az marad bent a karon, a szakdogát úgyis visszakapom. Szuper. A pénteket az írószerben kezdtem, de ott jól kitolt velünk a Word és szétugrott az egész irományom... Melindának egy órájába került, mire megcsinálta normálisan... Délre értem vissza Pécsre, és akkor már kellőképpen tele volt a hócipőm, mert 3 nap alatt 3x utaztam oda-vissza a Pécs-Baja távon... A cd végül leadásra került, igaz csak a portásnak, mert délben már senkit nem találtam bent, de a lényeg, hogy célt értem :) 

Kora délután már vissza is értem Bajára, és ha emlékeim nem csalnak, akkor aznap délután a tesztkönyvvel kínlódtam. Fotóznom ekkor még nem kellett menni, mert pénteken még csak mérlegelés volt, de igazából annyira tetszett a dolog, hogy legközelebb szívesen segítek majd a szervezésben is... 

És akkor EB, szombat. Szandi írt, hogy fél 10-re trappoljak át a Frankelba, és akkor bele is vethetem magam a melóba. A Martintól kölcsönkapott vaku és obi nagyon jól szuperált, de mindemellett a gépem súlya tisztességesen megnőtt, és fél óra után már úgy fájt a csuklóm, hogy biztos voltam egy ínhüvelygyulladásban vagy valami hasonlóban... :D 
Újév óta nem ettem pizzát, mert ez a kikötés is részét képezte annak a bizonyos fogadalomnak, de mivel most azt kaptunk ebédre, ezért erre a hétvégére megszegtem az ígéretet. Szégyelltem is magam miatta, de már jóvá tettem bűneimet... :) 
Este rám írt egy igazi bajnok, Tibi, aki azonosított, mint fotóst, és hamar kiderült, hogy állati jó fej :) Szóval, az új ismeretségnek is örülök :) Blogja a linkek közt!

Néhány kép szombatról...





 
 A vasárnap is hasonlóan kezdődött, mint a szombat. Ekkor már a döntők zajlottak, izgulhattunk a bajai harcosokért. Én megint végig kattogtattam az egész napot, csak éppen az volt a probléma, hogy a gép aksija akkor mondta fel a szolgálatot, mielőtt Paki meccse elkezdődött volna... Igaz, hogy felvette rajtam kívül két fickó is, két hatalmas kamerával, de azért boldog lettem volna az az akkumulátor bírta volna még 20 percet... Paki ugyanis akkora hatalmas KO-val győzött, hogy nem győztem kiesni a szemeimen... Nem hogy ilyet, de semmilyen kiütést nem láttam még élőben, így teljesen megdöbbentő volt így végignézni.A videó, de nem tőlem...


És akkor pár vasárnapi fotó. 





Paki és az aranya :)
Paki és András :)
Warrior Team :)

Szuperül éreztem magam, elszórakoztam volna még pár napig a tornacsarnokban, az biztos. Remélem, lesz még ilyen... :) 

2013. április 9., kedd

EB

Egy szuper jó hétvége áll mögöttünk, amiről majd lesz egy képes bejegyzés is, de még most is a képeket válogatom, illetve töltöm fel facebook-ra. Több, mint 1000 képet készítettem, 3 hónap után kihagyás után ettem pizzát (mélységes szégyenérzet és sport), megismertem néhány embert és mindent összevetve: nagyon jól éreztem magam és szuper volt használni a felturbózott Nikont :) Nemsokára jelentkezem! :)

2013. április 6., szombat

Bajnok vagyok.

A hétvégére eltervezett dolgokból nem lesz semmi, mert elfelejtettem, hogy én bizony hivatalos vagyok egy  egész hétvégés kick box bajnokságra, ahol fotóznom kell :) Martin adott kölcsön vakut és objektívet a Nikonra, így aztán most nagyon királyul néz ki a gép :) Év végére az a célom, hogy minimum egy ilyen obit és vakut vegyek magamnak:



A szobám ajtajában állva befotóztam a konyhába (sötétben) és tűéles képet alkottam a konyhapulton posztoló dísztárgyakról... :D Imádom! 

No, most léptem is, majd mesélek, mert a tegnapi napom elég kalandos volt... Mármint nekem annak tűnt, nektek nem biztos, hogy annak fog, de írtok ti majd még szakdogákat határidőre... :D

2013. április 3., szerda

Húsvét, neuró, szakdoga

Az időjárás annyira nem, de maga a Húsvétunk nagyon jó volt :) 

Vasárnap nagybátyámékhoz mentünk ebédelni, a teljes családdal :) Szép szorgalmasan gyártottam a fotókat, aztán tegnap még arra is rájöttem, hogy milyen jó móka a képszerkesztés... :)






Vasárnap este lementünk Strongba, ahol Sáráék zenéltek, de rengetegen voltak, így pár fénykép után átbaktattunk Bacchusba.... 


Hétfő reggel mentünk Mezőkomáromba, mint minden évben Húsvét Hétfőn :) Lent a pincében elfogyasztottuk a birkapörköltet, második fogásként a sült kakast, utoljára pedig egy rakat sütit... Robival sétálni is elindultunk, de elég hűvös volt, így hamar visszafordultunk... Kép sem készült olyan sok, mint tavaly...(Csak reggel, indulás előtt, Pepiről egy egész portfólió... :D)



Fél négy körül meg kellett indulnunk haza, mert én este mentem vissza Pécsre, sajnos, most Robi nélkül, mert neki szünete van. Tegnap délelőtt már a neurón tevékenykedtem, hogy aztán délután részt vegyek egy alakformáló aerobic órán :) Egyszer megfogadtam, hogy én ilyesmire soha többet nem megyek, mert túl sok benne a táncos elem, ami a gyatra ritmusérzékemmel számomra elég megterhelő, de mégis elmentem, és egész jó volt :) Voltak benne követhetetlen részek, de azért jó volt... :D 

Ma vizsgáztunk neurológiából. A nagy gyakorlat alatt ez volt az első olyan vizsga, amit úgy csináltunk, mintha államvizsgán lettünk volna: húztunk egy beteget, megkaptuk a kórlapját és fél óránk volt kitalálni, hogy mit is kezdjünk vele. Én egy 96 éves nénit kaptam, akivel olyan vészesen sok teendőm nem volt, és a végén négyest kaptam :) Így már él bennem a remény, hogy mégis csak sikerülni fog az államvizsga... :D Hétvégén kinyomtatom a tesztkönyvet is, és azt is elkezdem tanulmányozni.

A kórházi gyakorlat után az egy órási busszal hazamentem Bajára, hogy végre beköttessem a szakdogámat... Hosszú vajúdás után végre a kezembe tarthattam életem jelenlegi főművét: 


Amikor  sétáltam vele hazafelé, az jutott eszembe, hogy nagyon sajnálom, hogy Anya ezt nem láthatja, és nem volt az első, akinek nagy büszkén megmutattam...

Ha valaki egy hónapja azt mondta volna, hogy a kezemben fogom tartani április 3-án, akkor tuti kiröhögöm, vagy hitetlenkedek neki egy sort... Azt hiszem, Esztinek hitetlenkedtem is... :D De most itt van, elkészült. Más kérdés, hogy a beltartalma nem az igazi, de részletkérdés. Holnap adom le, aztán várom az ítéletet. 
A legjobb azonban az volt, hogy Robi felhívott telefonon, hogy látta facebookon a képet és teljesen ki van büszkülve rám... :) Cserébe már be is szereztem a szülinapi ajándékát :D 

A kettlebell elmaradt, mert Reni írt, hogy mégse jó neki a ma esti edzés, de majd jövő héten remélem összejön. Pénteken akarok menni újra kondiba, mert kb. 3 hete voltam utoljára...

Holnap vagyunk utoljára neuró gyakorlaton, aztán megyek is haza, de most nem csak két órára... :D Hétvégére tétel tanulás és tesztkönyv bogarászás, füllyukasztás, edzés és némi lazítás van betervezve....  :)

Természetesen, az államvizsga mellett a leendő kiskutyám izgatja legjobban a fantáziámat. Csabával, a tenyésztővel, igyekszem minél többet kommunikálni, már biztosított róla, hogy mindenben fog segíteni, hogy Dexter kiváló munkakutya és fedező kan legyen. Le is töltöttem a Hunnia Német Juhászkutya Klub honlapjáról pár szabályzatot, amiket majd szépen el fogok olvasni és megtanulom, hogyan is működik ez az igazi kutyás élet. Sajnos, Rexszel ilyen szintekre soha nem jutottam el, de itt az ideje, hogy mindent bepótoljak

A képen a kan kölykök vannak, 11 naposan :) Imádnivalóak! És az egyik közülük az enyém lesz... :)